A sudokut mai formájában Howard Garns, egy amerikai építész találta fel, és először "Number Place" néven jelent meg a Dell Pencil Puzzles and Word Games lapban 1979 májusában. A japán Nikoli kiadó 1984-ben hozta be Japánba "Sūji wa dokushin ni kagiru" néven, a nevet pedig sudokura rövidítették. Világszerte divattá akkor vált, amikor a londoni The Times 2004. november 12-én elkezdte nyomtatni. Az alábbi dátumok és nevek az egyes szakaszok végén megnevezett forrásokból származnak.
Howard Garns (1905 és 1989 között élt), egy nyugdíjas építész az Indiana állambeli Connersville-ből tervezte a feladványt, amelyet ma sudokunak hívunk. "Number Place" néven jelent meg a Dell Pencil Puzzles and Word Games lapban 1979 májusában, 9x9-es rácson, kilenc 3x3-as blokkal és azzal a szabállyal, hogy 1-től 9-ig minden sorban, oszlopban és blokkban pontosan egyszer szerepel.
A Dell nem tüntetett fel szerzőt. A feladványszerkesztő Will Shortz 2005-ben jött rá a szerzőségre: Garns neve csak azokban a számokban szerepelt a közreműködők között, amelyekben a Number Place megjelent. Garns 1989-ben meghalt, és sosem látta a tömeges rajongást.
Garns régebbi ötletekre épített. Leonhard Euler a 18. században latin négyzeteket tanulmányozott, olyan rácsokat, ahol minden jel egyszer fordul elő minden sorban és oszlopban, blokkok és megoldás nélkül. Franciaországban a Le Siècle újság 1892. november 19-én 9x9-es bűvös négyzetet közölt 3x3-as résznégyzetekkel, a La France pedig 1895-ben finomította. Egyik sem volt a mai feladvány, mert egyik sem kapcsolta össze a sor-, oszlop- és blokkszabályt egyetlen megoldható feladványban. (Források: a Wikipedia "Sudoku" és "Howard Garns" cikkei, amelyek Will Shortz 2005-ös azonosítására hivatkoznak.)
A sudoku a japán "Sūji wa dokushin ni kagiru" mondat rövidítése, amelynek jelentése "a számjegyeknek egyedinek kell lenniük". A teljes mondat lett a feladvány japán címe, amikor a Nikoli elnöke, Maki Kaji 1984 áprilisában bemutatta. Ezután az egyes összetett szavak első kandzsiját véve rövidítette: sū (数, szám) és doku (独, egyetlen vagy egyedül), így lett 数独, sudoku. A név a szabályt írja le: minden számjegy egyszer fordul elő a sorában, oszlopában és blokkjában.
A Nikoli saját szabványokat is megszabott a feladványokra: szimmetrikusan elhelyezett kiindulási mezők és feladványonként egyetlen megoldás. A sudoku matematikája elmagyarázza, miért kell az egyedi megoldáshoz egy minimális számú kiindulási szám. (Források: Wikipedia "Sudoku"; a Nikoli története az ott közölt módon.)
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1780-as évek | Leonhard Euler latin négyzeteket tanulmányoz |
| 1892 | A Le Siècle 9x9-es bűvös négyzetet közöl 3x3-as résznégyzetekkel |
| 1979 május | Howard Garns "Number Place" feladványa megjelenik a Dell Pencil Puzzles and Word Games lapban |
| 1984 április | A Nikoli Japánban "Sūji wa dokushin ni kagiru" néven közli, később sudoku |
| 1997 | Wayne Gould sudokukönyvre bukkan egy tokiói könyvesboltban |
| 2004. november 12. | A londoni The Times elkezdi közölni a sudokut |
| 2005 | Will Shortz Garnst azonosítja feltalálóként |
| 2006 | Az első sudoku-világbajnokság |
Wayne Gould, egy új-zélandi és nemrég nyugdíjba vonult hongkongi bíró, 1997-ben sudokukönyvet talált egy tokiói könyvesboltban. Nagyjából hat évig írt szoftvert, amely feladványokat tudott generálni, aztán meggyőzte a londoni The Timest, hogy nyomtassa őket. Az első Times-feladvány 2004. november 12-én jelent meg, és más brit és nemzetközi lapok hónapokon belül követték. (Forrás: Wikipedia "Sudoku".)
A sudoku ma újságokban, könyvekben, alkalmazásokban és weboldalakon él, a versenyszerű megfejtés pedig szervezett sporttá nőtt a 2006-ban először megrendezett sudoku-világbajnoksággal. A feladványtervezők folyton új változatokat találnak ki, amelyek megváltoztatják a rács szabályait, például a killer ketreceket vagy a nagyobb táblákat. A játék megkezdéséhez olvasd el, hogyan kell sudokuzni, és válassz egy Könnyű feladványt a főoldalon. A másik végletre vagy kíváncsi? Nézd meg a legnehezebb sudoku feladványokat, vagy kérdezd meg, jót tesz-e a sudoku az agyadnak.