A Simple Colouring (egyszerű színezés) egyetlen számjegyet vesz, láncba fűz minden helyet, ahol a számjegy két mezőre van szorítva, és a láncot két váltakozó színnel festi meg. Az egyik szín igaz, a másik hamis. Sosem derül ki, melyik melyik, és nem is kell tudnod. Az amerikai angol a technikát „Simple Coloring" alakban írja, és ugyanarról a módszerről van szó.
A konjugált pár olyan egység (egy sor, oszlop vagy blokk), amelyben egy számjegynek pontosan két megmaradt jelölt mezője van. A kettő közül az egyiknek tartalmaznia kell a számjegyet, így a pár kapcsolóként működik: kapcsold ki az egyiket, és a másik bekapcsol.
A konjugált párok gyakran osztoznak egy mezőn. Ilyenkor láncot alkotnak. Az első mezőt színezd A-ra, a párját B-re, majd minden kapcsolatnál váltogasd tovább. Minden A mező ugyanazt az igazságértéket hordozza, minden B mező az ellenkezőjét.
| Szabály | Amit látsz | Amit ad |
|---|---|---|
| Színütközés | Két azonos színű mező egy egységen belül | Az a szín hamis, így a másik szín a válasz minden mezőjében, amelyet lefed |
| Színcsapda | Színezetlen jelölt, amely mindkét szín egy-egy mezőjét látja | Az a jelölt lehetetlen, és lekerül |
Az ütközési szabály a kettő közül az erősebb, mert közvetlenül számjegyet rak le. Ha egy szín két mezője közös sorban, oszlopban vagy blokkban van, az a szín nem lehet igaz, mert egy egység a számjegyből csak egy példányt tartalmaz. Az adott szín minden mezője elveszti a számjegyet, a másik szín minden mezője felveszi. Az alábbi tábla a csapda formát mutatja, mert az sokkal gyakrabban sül el.
Itt csak az 1-es számjegy számít. A 6. blokk, az F sor és a 2. oszlop mindegyike pontosan két helyet hagy neki: D7 és F8 a 6. blokkban, F8 és F2 az F sorban, F2 és B2 a 2. oszlopban. Ez a három konjugált pár közös mezőkön osztozik, így egyetlen négymezős láncot alkotnak.
Színezd D7-et A-ra. A 6. blokkbeli párja, F8, B-t kap, az F soron át F2 újra A-t, a 2. oszlopon lefelé B2 pedig B-t. Az A szín D7 és F2, a B szín F8 és B2. Pontosan az egyik szín igaz, tehát az egyik szín tartja a lánc összes 1-esét, a másik egyet sem.
A lánc nem érinti közvetlenül H7-et, ezért ez a példa még egy következtetést kövez ki belőle. Ha a B szín igaz, B2 az 1-es, így a B sorban B9 nem 1-es, a 9. oszlop pedig H9-be teszi az 1-esét. A B szín tehát H9-et teszi 1-essé, az A szín pedig D7-et 1-essé. Így vagy úgy, D7 vagy H9 1-es.
H7 látja D7-et a 7. oszlopon, H9-et pedig a H soron keresztül, így az 1 lekerül H7-ről. Figyeld meg az utolsó ugrást: B2-től B9-ig gyenge kapcsolat (a B sorban B2, B3 és B9 mezőben van 1-es), majd az erős kapcsolat B9 és H9 között a 9. oszlopban. Ez egy kis lépés a tiszta színcsapdán túl, ahol egy színezetlen mező egyszerűen mindkét szín egy-egy mezőjét látja.
A Simple Colouring az első egyszámjegyes láncolási technika, és a nehéz klasszikus sudokun kezd számítani, ahol a wingek és a halak már nem fejezik be egyedül a rácsot. Ha a láncaidhoz a konjugált pároknál gyengébb kapcsolatok kellenek, a következő lépcső az X-ciklusok.